Leírás
A roueni katedrális, reggeli nap ugyanannak a roueni homlokzatnak a reggeli fényben készült, kézzel festett reprodukciója: a kő kékre, rózsaszínre és halvány aranyra bomlik, a kapuzat alul árnyékban marad, fölötte pedig a rózsaablak alig válik el a faltól. Az eredeti 63 x 92,2 cm, olaj, vászon, és a párizsi Musée d’Orsay őrzi RF 2000 leltári szám alatt. A múzeum 1893-ra datálja, fenntartás nélkül, és a Harmonie bleue második nevet adja neki. Nyolc méretben vagy az Ön méretére festjük meg, és a kész munkáról fotót küldünk jóváhagyásra a feladás előtt.
| Cím: | A roueni katedrális, reggeli nap |
| További címek: | La Cathédrale de Rouen. Le Portail, soleil matinal ; Harmonie bleue (a múzeumi nyilvántartás neve, mindkét részével) |
| Festő: | Claude Monet (1840–1926) |
| Keletkezés éve: | 1893 a múzeumi nyilvántartás szerint, fenntartás nélkül |
| Eredeti méret: | 63 cm x 92,2 cm |
| Eredeti technika: | Olaj, vászon |
| Festési stílus: | Impresszionizmus, sorozat |
| Őrzési helye: | Musée d’Orsay, Párizs (ltsz. RF 2000) |
| A mi reprodukciónk: | Kézzel festett olaj vásznon, nyolc méret vagy egyedi méret |
A roueni katedrális, reggeli nap – Claude Monet
Mi látható a vásznon?
Ugyanaz a homlokzat, mint a sorozat többi darabján, csak más órában. Megint mind a négy szélig ér. Alul középen áll a nagy kapuzat, amely árnyékban marad, és a jelenet legsötétebb pontja; fölötte a fény kékre, rózsaszínre és halvány aranyra bomlik, úgyhogy a rózsaablak alig válik el a körülötte lévő faltól. A felső harmad a leghidegebb, kékkel a mélyedésekben és világos arannyal a kiálló éleken. A festékréteg sűrű és szemcsés, rövid, egymás mellé rakott pontokban, nem vonásokban. Emberalakot és eget alig látni. Az aláírás jobb alul áll, sötét színnel — nem bal alul, mint a sorozat szomszédos vásznán.
Mit jelent a »Harmonie bleue«?
A névnek az a második fele, amelyet maga a múzeum ad a műnek: »La Cathédrale de Rouen. Le Portail, soleil matinal ; Harmonie bleue«. Az első rész az órát mondja meg, a második a színakkordot. A múzeum mind az öt roueni katedrálisa visel ilyen második részt — harmonie brune, harmonie grise, harmonie bleue, harmonie blanche és harmonie bleue et or —, és mivel ugyanannak a motívumnak a sorozatáról van szó, éppen ez különbözteti meg a vásznakat. Ezért adjuk meg a táblázatban az első mellett, és ezért a »kék harmónia« ennél a műnél név, nem leírás.
Hogyan datálják a művet, és hol az aláírás?
A múzeum 1893-ra datálja, tartomány és óvatos »körül« nélkül, ezért az évszámot fenntartás nélkül közöljük. Az aláírás a vásznon jobb alul áll, sötét színnel. A múzeumi nyilvántartás semmilyen feliratot nem közöl — a mező üres —, tehát ez a múzeum saját fotóján tett megfigyelés, nem a nyilvántartásból való átvétel. Az aláírás melletti évszámot ezen a fotón nem tudjuk biztosan elolvasni, ezért nem is adunk meg egyet sem. A sorozat szomszédos vásznán az aláírás bal alul van, és ott az évszám olvasható; ebben is különbözik a kettő.
Mit mond a múzeumi nyilvántartás a méretekről?
A művet a Musée d’Orsay őrzi RF 2000 leltári szám alatt. A méreteket magasság szor szélesség sorrendben adja meg, 92,2 x 63 cm; a mi táblázatunk a szélességet teszi előre, ezért nálunk 63 x 92,2 cm olvasható. Ahol a művet őrző intézmény és egy adatbázis eltér, az intézményhez tartjuk magunkat. Kerettel az együttes 75 x 103 cm.
Hogyan került a mű a múzeumba?
Egyetlen sorral, és az a sor a múzeumé: »Legs comte Isaac de Camondo, 1911«, vagyis Isaac de Camondo gróf 1911-es hagyatéka. Ezen az úton került a házba az öt roueni katedrális közül négy; az ötödiket, a szemből látott kapuzatot, 1907-ben közvetlenül a festőtől vásárolták. A mi vásznunk tehát a négy közé tartozik. Ehhez a műhöz a múzeum nem tesz közzé hosszabb tulajdonosi láncot, ezért mi sem állítunk össze ilyet.
Az öt közül a legkisebb — és miért választ itt mégis a méret
A sorozat szomszédos vásznánál azt írtuk, hogy a méret semmit nem választ el: az RF 2779 és az RF 2002 öt milliméterre van egymástól szélességben és semennyire magasságban. A miénknél fordítva áll. Az RF 2000 63 x 92,2 cm, és a ház öt darabja közül a legkisebb — a következő nagyság szerint az RF 1999 »temps gris ; harmonie grise« 65,4 x 100,2 cm-rel, vagyis két és fél centiméterrel szélesebb és nyolc centiméterrel magasabb. Követi az RF 2001 73,2 x 106,5 cm-rel, az RF 2002 73,5 x 107 cm-rel és az RF 2779 74 x 107 cm-rel. A miénk az egyetlen 65 cm szélesség alatt.
Melyik a mi roueni vásznaink közül?
Az, amelyet a múzeum harmonie bleue néven tart nyilván, és amely az öt közül a legkisebb. A Claude Monet galériában további öt nézetet kínálunk ugyanerről a homlokzatról, mindegyiket a maga órájával vagy színakkordjával: A roueni katedrális, a kapuzat szemből; A roueni katedrális, szürke idő; A roueni katedrális, a kapuzat és a Saint-Romain torony; A roueni katedrális, a portál és a Saint-Romain-torony teljes napfényben; és A roueni katedrális, a portál.
Hogyan készül a kézzel festett változatunk?
Minden megrendelést külön fest meg egy festő, olajfestékkel pamut- vagy lenvászonra. A vászonra festett festmény nálunk nyomtatás, átmásolás és gépi közbenső lépés nélkül születik. Ez a motívum a reggeli fény miatt igényes: a kék és a rózsaszín egymás mellé kerül, nem összekeverve, így a szín csak a néző szemében áll össze. Ha a festő a palettán keveri össze a tónusokat, a jelenet megszürkül, és épp azt veszíti el, amiről a nevét kapta. Ezért rövid, egymás melletti ecsetérintésekben épül. Minden olajfestmény, amely elhagyja a műhelyünket, ezért kissé a maga módján alakul. Feladás előtt a kész munkáról fotót küldünk jóváhagyásra.
Melyik méret melyik falra?
Nyolc méret közül lehet választani, 38 x 55-től 120 x 170 cm-ig. Nagyság szerint a 60 x 90 cm nagyon közel áll az eredetihez: három centiméterrel keskenyebb és jó kettővel alacsonyabb — a szemből látott kapuzatnál, amelyet szintén árulunk, a legközelebbi méret négy centiméterre és hétre van az eredetitől. Oldalarányban a legkisebb méret, a 38 x 55 cm áll hozzá a legközelebb. A jelenet magas és keskeny, ezért jól kitölt egy keskeny falat vagy két ablak közötti szakaszt. Hálószobai művészi festmény gyanánt a 60 x 90 cm hat jól, nappali festmény gyanánt a 90 x 130 cm; a nagyobb méretek egyes érintésekre bontják a pöttyözött felrakást, ami ennél a motívumnál nyereség, nem veszteség.
Milyen magasra akassza a festményt: a közepe legyen körülbelül 145 cm-re a padlótól, bútor fölött az alsó éle 20-30 cm-rel fölötte. Az elrendezésről a blogunkban írunk bővebben.
Egyedi méret, vakráma és keret
Ha pontosan az eredeti oldalarányát vagy a valódi nagyságát szeretné, csak az egyedi méret vezet oda: küldje el a szélességet és a magasságot centiméterben. A vászon feszíthető fakeretre, akasztásra készen, de küldhetjük hengerbe csavarva is. A keret nincs benne az árban. Ehhez a jelenethez világos vagy hidegszürke keret illik, amely megtartja a kéket; a meleg arany keret a barna felé húzza a jelenetet, és elveszi a nevét. A múzeum a saját eredetijét olyan keretben őrzi, amellyel az együttes 75 x 103 cm.
Szállítás és garancia
Az elkészítés rendszerint két-három hét, a legnagyobb méreteknél néhány nappal több, mert az olajnak a rétegek között át kell száradnia. A feszített vásznakat kemény dobozban, védett sarkokkal küldjük, a felcsavartakat hengerben. Ha a mű sérülten érkezik, vagy érezhetően eltér a jóváhagyott fotótól, kicseréljük, vagy visszatérítjük a vételárat. A kézzel festett másolat nem gyári termék, és az ecsetvonásban apró eltérések várhatók; sérülés vagy téves motívum viszont nem. Magyarországra és az Európai Unió országaiba szállítunk.
Ha ajándékba szánja a festményt, és nem biztos a méretben, erre az esetre ott az ajándékutalvány: a megajándékozott maga dönti el a méretet és a témát.
Gyakori kérdések
Hol van az eredeti?
Párizsban, a Musée d’Orsay-ban, RF 2000 leltári szám alatt, ahová 1911-ben Isaac de Camondo gróf hagyatékával került.
Melyik évből való a mű?
A múzeum 1893-at ad meg, fenntartás nélkül, és ezt az évet közöljük mi is.
Miért festette meg Monet olyan sokszor a roueni katedrálist?
Nem az épület érdekelte, hanem a rajta játszó fény. 1892-ben és 1893-ban mintegy harmincszor festette meg a nyugati homlokzatot, különböző napszakokban és időjárásban, egyszerre több vásznon dolgozva, amelyeket a fény változásával cserélgetett. 1894-ben a műteremben fejezte be őket.
Hányszor festette meg Monet a roueni katedrálist?
Több mint harmincszor, 1892-ben és 1893-ban; 28 vászon a nyugati homlokzatot mutatja. 1894-ben a műteremben fejezte be őket, és húszat választott ki közülük az 1895 májusi párizsi Durand-Ruel-kiállításra.
- Motívum. A roueni homlokzat reggeli fényben; alul a kapuzat árnyékban, fölötte kék, rózsaszín és halvány arany, a rózsaablak alig válik el a faltól.
- Eredeti. Olaj, vászon, 63 x 92,2 cm, a múzeum 1893-ra datálja; Musée d’Orsay, ltsz. RF 2000, Camondo-hagyaték, 1911.
- A miénk. Nyolc méret; a 60 x 90 cm három centiméterre és jó kettőre van az eredetitől, arányban pedig a 38 x 55 cm áll hozzá legközelebb.
- Érdemes tudni. A ház öt roueni katedrálisa közül a miénk a legkisebb és az egyetlen 65 cm szélesség alatt — itt választ a méret, a sorozat szomszédos vásznánál nem.
