Leírás
A roueni katedrális, szürke idő a Musée d’Orsay öt roueni homlokzatának egyike, nálunk kézzel festett reprodukció formájában: a kapuzat a vászon teljes magasságát betölti, fölötte a kékeslila rózsaablak sötétlik, az alsó szélen pedig két apró alak áll. Ég nincs rajta, a kő a felső szélig ér. Az eredeti 65,4 x 100,2 cm, olaj vásznon, és RF 1999 leltári számot visel. A múzeum 1892-re datálja, a vásznon lévő szignót viszont „Claude Monet 94″ alakban olvassuk. Nyolc méretben vagy az Ön méretére festjük meg, a kész mű fotójával jóváhagyásra a feladás előtt.
| Cím: | A roueni katedrális, szürke idő |
| További címek: | La Cathédrale de Rouen. Le Portail, temps gris ; Harmonie grise (a múzeumi nyilvántartás neve, mindkét részével) |
| Festő: | Claude Monet (1840–1926) |
| Keletkezés éve: | 1892 a múzeumi nyilvántartás szerint; a vásznon lévő szignót „Claude Monet 94″ alakban olvassuk, az évszámok tehát eltérnek |
| Eredeti méret: | 65,4 cm x 100,2 cm |
| Eredeti technika: | Olaj vásznon |
| Festési stílus: | Impresszionizmus |
| Őrzési helye: | Musée d’Orsay, Párizs (ltsz. RF 1999) |
| A mi reprodukciónk: | Kézzel festett olaj vásznon, nyolc méretben vagy egyedire |
A roueni katedrális, szürke idő – Claude Monet
Mi látható a vásznon?
A roueni katedrális nyugati homlokzata, közelről és szemből. A közepén a nagy kapuzat áll meredek oromzatos előcsarnokával, előtte keskeny fiatorony, mögötte a rózsaablak kékeslila színben, az egyetlen valóban sötét felület; alatta ül az óra halvány korongja. Lent három ajtó van, a középső magas és sötét, barnássárga mezővel. A bal szél egy nyugodtabb toronytömböt vág el, a jobb egy sűrűn faragott falat. Ég nincs: a kő balról jobbra betölti a felső szélt. A színek szürkék, zölddel és lilával keverve, a meleg barna pedig csak a bejáratok árnyékában marad meg.
Miért van a műnek két neve?
Mert mindkettőt maga a múzeum adja neki. A nyilvántartásában ez áll: „La Cathédrale de Rouen. Le Portail, temps gris ; Harmonie grise” — két név, a múzeum saját pontosvesszőjével elválasztva. Az első azt mondja meg, mi van megfestve és milyen időben; a második azt, mit keresett Monet, vagyis egyetlen szín összhangját. A címünk az elsőt követi. Mindkettő szerepel a táblázatban, mert ugyanez a múzeum további négy roueni homlokzatot őriz, mindegyiket a maga harmóniájával: barna, kék, fehér, valamint kék és arany.
Hogyan datálják a művet, és mi áll a vásznon?
A múzeum 1892-re datálja, tartomány nélkül és óvatos „körül” nélkül. Az alsó szélen, balra szignó áll, amelyet a vászon nagy felvételén „Claude Monet 94″ alakban olvasunk. A nyilvántartás semmilyen feliratot nem említ, így az olvasat a miénk. Az eddig megnyitott három orsay-beli roueni vászon közül lent balra a 94-et viseli mindkettő, amelyet a múzeum 1892-re datál; az 1893-as viszont jobbra van szignálva, és a szignó mellett évszámot nem lehet elolvasni — megfigyelés három felvételen, nem állítás az egész sorozatról.
Mit mond a múzeumi nyilvántartás a méretekről?
A művet a Musée d’Orsay őrzi RF 1999 leltári számon. A méreteket magasság szor szélesség sorrendben adja meg, 100,2 x 65,4 cm; a mi táblázatunk a szélességet teszi előre, így nálunk 65,4 x 100,2 cm olvasható. A javítás tehát csak a sorrendet érinti: a számok korábban is helyesek voltak, csak a múzeum sorrendjében álltak. Ezúttal a Wikidata adatgyűjtemény teljesen egyezik — ugyanaz az évszám, ugyanaz a leltári szám, ugyanazok a méretek tizedesig. Ezt nem hallgatjuk el, mert egy eltérésről szóló megjegyzés nélküli oldal és egy olyan oldal, ahol senki nem hasonlított össze, egy hónap múlva egyformán fest.
Isaac de Camondo gróf hagyatéka, 1911
E vászon útjáról a múzeum egyetlen sort ír: „Legs comte Isaac de Camondo, 1911″. Tulajdonosi lánc nincs, és ahol a múzeum nem tesz közzé ilyet, ott mi sem találunk ki egyet. Camondo bankár és gyűjtő volt, hagyatéka pedig egyszerre több impresszionista művet juttatott a francia nemzeti gyűjteményekbe — köztük e ház öt roueni homlokzata közül négyet. Az ötödiket, az RF 2779-et, a múzeum 1907-ben közvetlenül Monet-tól vásárolta. Ez az egyetlen származási adatunk, és mind az öt mű nyilvántartásában ellenőrizhető.
Az Orsay öt roueni katedrálisa közül melyik a miénk?
Mind az ötöt a múzeum nyilvántartásaiban olvastuk el. A miénk az RF 1999, 65,4 x 100,2 cm. A többi az RF 2000, 63 x 92,2 cm, 1893-ból; az RF 2001, 73,2 x 106,5 cm, 1893; az RF 2002, 73,5 x 107 cm, 1893; és az RF 2779, 74 x 107 cm, 1892. Méret szerint a legközelebbi az RF 2000, amely 2,4 cm-rel keskenyebb és 8 cm-rel alacsonyabb. A leggyorsabb próbához nem kell mérőszalag: a mi oldalarányunk 0,653, a másik négyé 0,683 és 0,692 között van, tehát a miénk a legnyújtottabb az öt közül — egyik sem ilyen magas a saját szélességéhez viszonyítva, és éppen ezért nincs rajta ég. Nálunk az RF 2000 A roueni katedrális, reggeli nap, az RF 2779 pedig A roueni katedrális, a kapuzat szemből; mindkettőn van egy darab ég a homlokzat fölött.
Hat roueni katedrális a galériánkban
A Claude Monet galériában hat roueni homlokzatot árulunk Monet-tól. E vásznon és a fent említett kettőn kívül ez a három: A roueni katedrális, a kapuzat és a Saint-Romain torony; A roueni katedrális, a kapuzat és a Saint-Romain torony teljes napfényben; és A roueni katedrális, a kapuzat.
Hogyan készül a kézzel festett változatunk?
Minden megrendelést külön fest meg egy festő, olajfestékkel pamut- vagy lenvászonra. A vászonra festett festmény nálunk nyomtatás, átvitel és gépi közbenső lépés nélkül születik. Ez a motívum azért igényes, mert szinte nincs benne tiszta szín: minden szürke, amely hol a zöld, hol a lila felé hajlik, a fekete pedig egyetlen folttá roskasztaná a követ. Az alapozás ezért világos marad, az árnyék pedig hideg lazúrokból jön létre. A második nehézség a szemcsézettség — a homlokzat több ezer rövid ecsetvonásból épül, és mindegyiknek láthatónak kell maradnia, különben eltűnik a faragás és marad a fal. Minden olajfestmény, amely elhagyja a műhelyünket, ezért kissé a magáé.
Ezt nem tudjuk, és nem találunk ki rá magyarázatot. A nyilvántartás a feliratot egyáltalán nem említi, így az olvasat a miénk, a felvételről.
Melyik méret melyik falra?
Nyolc méret áll rendelkezésre, 40 x 60-tól 120 x 180 cm-ig, és az egyik szokatlanul közel van az eredetihez: a 65 x 100 cm mindössze 4 mm-rel keskenyebb és 2 mm-rel alacsonyabb a párizsi vászonnál. Oldalarány szerint is ugyanaz a méret a legközelebbi, 0,650 a 0,653-hoz. A jelenet keskeny és magas, és jól működik két ablak között. Művészi festmény gyanánt az előszobában az 50 x 80 cm működik, nappali festmény gyanánt a 80 x 120 cm.
Milyen magasra akassza a festményt: a közepe legyen körülbelül 145 cm-re a padlótól, álló, magas vászonnál pedig inkább kissé lejjebb, mint feljebb.
Egyedi méret, vakráma és keret
Ha az eredeti arányát pontosan szeretné, az egyedi méret az egyetlen út: küldje el a szélességet és a magasságot centiméterben. A vászon érkezhet fa vakrámára feszítve, akasztásra készen, vagy hengerbe csavarva, ha maga kereteztetné; a keret nincs benne az árban. Ehhez a jelenethez keskeny léc illik sötét fából vagy meleg szürkében, míg a széles arany a szürkét a piszkos felé tolja. A múzeum saját kerete az egészet 78,9 x 113,2 cm-re hozza.
Szállítás és garancia
Az elkészítés rendszerint két-három hetet vesz igénybe, a legnagyobb méreteknél néhány nappal többet, mert az olajnak a rétegek között meg kell szikkadnia. A feszített vásznakat kemény dobozban, védett sarkokkal küldjük, a feltekerteket hengerben. Ha a mű sérülten érkezik, vagy érzékelhetően eltér a jóváhagyott fotótól, kicseréljük vagy visszatérítjük az árát. A kézzel festett másolat nem gyári termék, és az ecsetvonásban apró eltérések várhatók; a sérülés vagy a rossz motívum nem az.
Ha ajándékba szánja a festményt, és nem biztos a méretben, erre az esetre ott az ajándékutalvány: a megajándékozott maga dönti el a méretet és a témát.
Gyakori kérdések
Hol van az eredeti?
Párizsban, a Musée d’Orsay-ban, RF 1999 leltári számon, ahová 1911-ben a Camondo-hagyatékkal került.
Melyik évből való a mű?
A múzeum 1892-re datálja, és ezt az évszámot adjuk meg mi is.
Miért festette meg Monet olyan sokszor a roueni katedrálist?
Nem az épület érdekelte, hanem a rajta játszó fény. 1892-ben és 1893-ban mintegy harmincszor festette meg a nyugati homlokzatot, különböző napszakokban és időjárásban, egyszerre több vásznon dolgozva, amelyeket a fény változásával cserélgetett. 1894-ben a műteremben fejezte be őket.
Hányszor festette meg Monet a roueni katedrálist?
Több mint harmincszor, 1892-ben és 1893-ban; 28 vászon a nyugati homlokzatot mutatja. 1894-ben a műteremben fejezte be őket, és húszat választott ki közülük az 1895 májusi párizsi Durand-Ruel-kiállításra.
- Motívum. A roueni katedrális kapuzata közelről és szemből, ég nélkül: a kő a felső szélig ér, a bejárat fölött pedig a sötét kékeslila rózsaablak.
- Eredeti. Olaj vásznon, 65,4 x 100,2 cm, 1892; Musée d’Orsay, ltsz. RF 1999, Isaac de Camondo gróf hagyatéka 1911.
- A miénk. Nyolc méret; a 65 x 100 cm az eredetitől 4 mm-re van szélességben és 2 mm-re magasságban.
- Érdemes tudni. A múzeum a vásznat 1892-re datálja, a rajta lévő szignót viszont „Claude Monet 94″ alakban olvassuk; mindkettőt megadjuk, és mindegyik forrását is.
