Claude Monet – Sziklák Pourville-nél

Sziklák Pourville-nél Monet washingtoni vásznának kézzel festett reprodukciója: magas pontról nézünk el két zöld domb fölött a széles, világos tenger felé, amelyet vitorlák pettyeznek, a bal oldali dombon pedig az egyik nő ül, a másik mellette áll. Az eredeti 100 x 60 cm, olaj vásznon, leltári száma 1985.64.27. A múzeum 1882-re datálja, a vászon bal alsó sarkában pedig a „Claude Monet 82″ szignó áll, vagyis a két évszám egyezik. Nyolc méretben vagy az Ön méretére festjük meg, a kész mű fotójával jóváhagyásra a feladás előtt.

Sziklák Pourville-nél – Claude Monet

Ki ül és ki áll a dombon?

Neveket a múzeum nem közöl, még óvatos minden valószínűség szerint fordulattal sem, és ezt itt nem pótoljuk találgatással. Azt viszont pontosan leírja, ami látszik: a bal oldali dombon az egyik nő ül, a másik mellette áll. Mindkettőn fejfedő és hosszú szoknya van, fakó rózsaszín és galambszürke tónusban. Az ülőnek egyetlen barackszínű folt az arca, és ennyi arc van a vásznon. Az álló nő kalapja mögött piros fátyol emelkedik, mintha a szél vinné.

Ez nem igaz: két alak van, és a múzeum maga sorolja fel őket. Ez az állítás itt már nincs, mert arról szólt tévesen, ami a vásznon van.

Mi van a vásznon?

Két egymásra csúszó smaragdzöld domb lapos V alakot formál az alsó harmadon; a jobb oldali a jobb szél felénél magasabbra ér. Vonalkákkal és hosszú vonásokkal vannak felhordva, tengerhab- és fűzöldben, barack és királykék lendületekkel. A víz halványkék, a látóhatár kétharmad magasan fut, az ég ugyanazokból a tónusokból áll. Palakék háromszögek és vonalkák adnak mintegy három tucat vitorlást és egy gőzöst; tengerzöld kacskaringók a tükröződéseik. Helyenként olyan vékony a festék, hogy átdereng a vászon szövése, leginkább az égen.

Az első: nincs mészfal, amely a vízbe zuhanna, hiszen a múzeum két smaragdzöld dombról ír, és pontosan ez látszik az eredetiről készült felvételünkön is. A második: nincs fehér szikla, amely rózsaszín és kék tónusokból épülne. A rózsaszín és a kék a fűben, a vízben és az égen van, és ettől ilyen világos a vászon.

Hogyan datálják a művet, és mit mond a vászon?

A National Gallery of Art 1882-t ad meg, tartomány nélkül és óvatos körül nélkül. Ugyanezen az adatlapon a múzeum maga írja át a feliratot, a sarkot is megnevezve: balra lent, „Claude Monet 82″. Az adatlap és a vászon tehát egyezik, és ezt kimondjuk, mert az egyezést rögzítő oldal és az az oldal, amelyen senki nem hasonlított össze, egyformán néz ki.

Mit mond a méretről a múzeum adatlapja?

A művet a National Gallery of Art őrzi 1985.64.27 leltári számon, saját adatlapja szerint jelenleg nem kiállítva, a Mr. and Mrs. Paul Mellon gyűjtemény részeként. A méreteket magasság szor szélesség sorrendben közli, 60 x 100 cm; a mi táblázatunk a szélességet teszi előre, ezért itt 100 x 60 cm olvasható. Kerettel a múzeum 118,27 x 78,58 x 6,99 cm-t ad meg.

Egy részlet említést érdemel. Itt a méretek centiméterben vannak tárolva, 100 és 60, a chicagói ikernél viszont milliméterben, így az egyezésről szóló állítás a mértékegységekről is állítás.

Durand-Rueltől Mellonig

Ehhez a vászonhoz a múzeum tulajdonosi láncot közöl, nem csupán egy sort a megszerzésről. 1883 januárjában közvetlenül a festőtől vásárolta meg a Durand-Ruel kereskedőház Párizsban; 1939-ben az Arthur Tooth & Sons londoni cégnél volt. Azután Lady John Hope birtokolta, és 1953-ban eladta Paul Mellonnak, aki 1985-ben a galériának ajándékozta.

Minden állomáshoz forrást ad a múzeum: az elsőhöz az 1974-es Wildenstein-katalógust, a Mellonnak történt eladáshoz saját kurátori iratait. Ellentmondás a láncban nincs, és ezt épp azért érdemes kimondani, mert a chicagói iker esetében a múzeum maga jegyzi fel, hogy ott az adatlapja egy ponton ellentmond magának.

Melyik a mi két pourville-i sziklánk közül ez?

Két vásznat árulunk ugyanabból az évből és ugyanarról a partról, amelyeket könnyű összetéveszteni. Ez a washingtoni, 100 x 60 cm, jóval szélesebb és alacsonyabb. A másik neve Séta a sziklán Pourville-nél, az Art Institute of Chicago őrzi 1933.443 számon, és 82,3 x 66,5 cm.

Négy ponton különböznek. A mienken az egyik nő ül, a másik mellette áll; a chicagóin mindkettő áll. A mienken nincs napernyő, a piros egy kalap mögötti fátyol. A mi nézőpontunk magasabb, és két zöld dombra nyílik; a chicagói vásznon a gerinc alatt sötét sziklafal zuhan. És a szignó: a mienk balra lent, a chicagói jobbra lent. Mindkettő ugyanazt az évszámot viseli, tehát a sarok különbözteti meg őket.

A Claude Monet galériánkban a mű több, ugyanarról a partról való vászon mellett áll: A vámház Varengeville-nél ugyanabban az évben készült néhány kilométerrel odébb; a fű, a szikla és a víz ugyanezt a találkozását mutatják Sziklák Port-Goulpharnál; ugyanaz a tenger rossz időben a Vihar Belle-Île partjainál; ugyanerről a normandiai partról való A bárkák indulása, Étretat.

Hány néven utazott a vászon?

Az 1974-es Wildenstein-katalógus Sur la Falaise à Dieppe néven tartja nyilván, a bécsi Alsó Belvedere 2014-es és 2015-ös kiállításán pedig egyszerre három néven szerepelt: On the Cliff at Dieppe, Cliffs at Dieppe és Sur la falaise à Dieppe. Dieppe néhány kilométerre fekszik Pourville-től, és a név mindkét irányban csapda, mert a chicagói ikret 1904-ben Brüsszelben Falaises de Dieppe néven állították ki. A mi címünk azt a nevet követi, amelyen a művet áruljuk. Egyébként sokat utazott: 1910-ben Bécsbe, 2013-ban Japánba, 2015-ben Aarhusba, 2024-ben Givernybe.

Hogyan készül a kézzel festett változatunk?

Minden megrendelést festő fest meg külön, olajjal pamut- vagy lenvászonra. Így születik nálunk minden vászonra festett festmény: nyomat nélkül, átmásolás nélkül, gépi lépés nélkül. Ez a művészi festmény szokatlan okból nehéz: a felület jó kétharmada halvány tenger és halvány ég, nagyon szűk értéktartományban, így az egész egyetlen tónusnyi különbségeken áll. A múzeum feljegyzi, hogy a festék helyenként olyan vékony, hogy átdereng a szövés, és épp ennek a vékonyságnak kell túlélnie a nagyítást. A szabadban végzett munkában, en plein air, az alapfestés világos marad, az árnyék pedig hideg lazúrokból épül.

Melyik méret melyik falra?

Nyolc méret közül lehet választani, 90 x 50-től 394 x 238 cm-ig, és két válasz adódik. Nagyság szerint a 90 x 50 cm áll a legközelebb, és ez az egyetlen méret, amely kisebb az eredetinél: a vászon nyolcból hét méretnél kisebb. Oldalarány szerint viszont épp ez az egyik a három közül, amelyik mellétalál, mert aránya 0,556, az eredetié pedig 0,600. Öt méret, a 150 x 90, a 200 x 120, a 250 x 150, a 300 x 180 és a 350 x 210 cm, három tizedesjegyig eltalálja a 0,600-at. Aki az arányt akarja, nagyítást vásárol; aki a nagyságot, lemond az arányról. Előszobába elég a 90 x 50 cm, kanapé fölé a 150 x 90 cm, nagy falon nappali festmény gyanánt pedig a 200 x 120 cm jó.

Milyen magasra akassza a festményt: a közepe a padlótól nagyjából 145 cm-re; ilyen erősen fekvő formátumnál inkább magasabbra.

Egyedi méret, vakkeret és keret

Ha pontosan az eredeti arányát szeretné olyan méretben, amely nincs a listán, az egyedi méret az egyetlen út: küldje el a szélességet és a magasságot centiméterben. A vászon érkezhet fakeretre feszítve vagy hengerbe csavarva; a keret nincs az árban. Ehhez a témához világos fából készült keskeny léc illik, a széles aranyozás pedig háttérbe szorítja a halvány kéket.

Szállítás és garancia

A készítés két-három hét, a legnagyobb méreteknél néhány nappal több, mert az olajnak rétegek között száradnia kell. A feszített vásznak merev dobozban utaznak, a csavartak hengerben. Ha a mű sérülten érkezik, vagy szemmel láthatóan eltér a jóváhagyott fotótól, kicseréljük vagy visszatérítjük az árát. A kézzel festett másolat nem gyári termék, és a vonásban apró eltérések várhatók.

Ha ajándékba szánja a festményt, és nem biztos a méretben, erre az esetre ott az ajándékutalvány: a megajándékozott maga dönti el a méretet és a témát.

Gyakori kérdések

Hol van az eredeti?

Washingtonban, a National Gallery of Art gyűjteményében, 1985.64.27 leltári számon, saját adatlapja szerint jelenleg nem kiállítva.

Kik a dombon látható nők?

A múzeum nem nevezi meg őket. Csak annyit mond, hogy az egyik ül, a másik mellette áll.

Mit mond a mű egyetlen mondatban?

Hogy a széles ürességet úgy is meg lehet festeni, hogy ne üresnek, hanem telinek lássuk.

Miért ment Monet Pourville-be?

Hogy fessen. 1882-ben februártól áprilisig, majd júniustól újra ebben a Dieppe melletti tengerparti faluban lakott, és abban az évben csaknem száz vásznat festett a normandiai parton. Nehéz időszak volt: Camille három évvel korábban meghalt, a festményei pedig rosszul fogytak.

• Téma. Két nő a zöld dombon a széles, világos tenger fölött, egyikük ül, a másik áll.
• Eredeti. Olaj vásznon, 100 x 60 cm, 1882; National Gallery of Art, ltsz. 1985.64.27.
• A mi kivitelünk. Nyolc méret; 90 x 50 cm nagyság szerint, 150 x 90 cm arány szerint a legközelebbi.
• Érdemes tudni. A szignót „Claude Monet 82″ alakban a múzeum maga írja át; a két évszám egyezik.